A két harmadik és két negyedik kategóriás emelkedővel tűzdelt útvonal úgy tűnt, kedvező lehet egy szökés számára, ezt kihasználva hat kerekes lépett meg a vártnál hamarabb a főmezőnytől. Az előzetes esélyek alapján úgy tűnt, hogy a 32. km-nél levő részhajrá annyira az elején van, hogy addig senkit nem fognak elengedni, ennek ellenére nem sokkal rajt után már kialakult a nap szökevény csoportja. A mezőnyhajrát végül Cavendish húzta be.

A verseny viszonylagos nyugalomban folytatódott, de a mezőny hátul kontrollálta az eseményeket és nem engedte messzire a 6 fős élbolyt. Hátul látszott: kedvez a sprintereknek az enyhén lejtős befutó, és a HTC-Highroad, a Garmin és az Omega-Pharma Lotto is előre küldte embereit. 80 km-rel a vége előtt mindössze 3:47 volt a különbség, így papírforma szerint tudni lehetett: sprintbefutó lesz!

15 km-rel a cél előtt Gilbert és Voeckler nevével fémjelzett 5 fős társaság gondolta úgy, hogy nem jó ötlet a sprint, és elléptek az élről. A kvintett tagjai között azonban nem volt egyetértés, így nem tudtak meghatározó előnyre szert tenni. Gilbert tartott ki a legtovább, őt 5 km-rel a vége előtt érte utol a mezőny. Ezután sem volt nyugalom, és újabb próbálkozások következtek, de a Highroad nem engedett el senkit. A befutó enyhén lejtős útszakaszon volt, amely Cavendish győzelmét vetítette előre. Daniel Oss a Liquigasból nyitotta meg a hajrát, melyet Cavendish könnyedén kontrázott, de a britten utazó német Greipel végül kikerülte a favoritot és hatalmas küzdelemben diadalmaskodott. Harmadikként a spanyol Rojas ért be. Sem az összetettben, sem a trikók viselői között nem történt változás.

 

A 11. szakaszon újra sík terep és sík befutó vár a versenyzőkre. Ismét várható egy szökés, és nagy valószínűséggel ismét nem fogják elengedni őket, ugyanis ez lesz az egyik utolsó lehetőség a sprintereknek a pontszerzéshez. Majd a 12. szakaszon az első igazi hegyi befutóval kiderül, kik is az igazi esélyesei az idei versenynek!

Még több infó....

Az első közepes hegyi szakaszon 190 km és egy harmadik kategóriás hegyi befutó várt a mezőnyre, Super-Besse Sancy üdülővárosában. Ismét szökéssel indult a nap és egy nagyobb, 9 fős társaságnak sikerült meglépnie a főmezőnytől. Előnyük azonban nem nőtt 6 perc fölé, ugyanis hátul Cadel Evans egyértelművé tette: kell neki a sárga trikó és ezért előre is küldte csapatát, akik nem engedték el messzire az elejét!

 

A szökevények és a mezőny között stabilan 4 és 5 perc körüli távolság egészen a BMC leváltásáig tartott, innen ugyanis az Astana és Garmin, később pedig az Omega-Pharma Lotto vette át a kezdeményezést, hogy a Col de la Croix-ig növelje a tempót és csökkentse a különbséget. Az emelkedő 2. kategóriás besorolást kapott és 6,2 km-en átlagban 6,2% emelkedett, és a teteje mindössze 25 km-re volt a céltól. Az élen haladók előnye 2 perc alá csökkent a hegy lábáig, míg hátul egyre többen maradtak le a mezőnyből. Többen vérszemet kaptak, hogy végre emelkedőn mehetnek, így elöl is és hátul támadások sorozata indult meg, de a mezőnyben a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott és nyugodt tempóban folytatódott a mászás egészen Vinokourov támadásááig. Őt már nem engedték messzebb, így a tempóváltás során kissé megnyúlt a mezőny. A hajrát Van Garderen nyerte megelőzve Rui Costát. Vinonak végül sikerült utolérnie csapattársát és további 6 kerekest, így 20 mp előnnyel haladt át a hegyen. Hátul a BMC jött ismét előre Evans miatt. Az események egyre sűrűsödtek és úgy nézett ki többen pályáznak Hushovd trikójára.


 15 km-nél 4-en voltak elöl, mögöttük haladtak Vinokourovék 3-an, majd a főmezőny 1:13-ra lemaradva. Az ekkori állás szerint Vino kapta volna a sárga trikót. Hushovd derekasan küzdött és Evans mögé téve a kerekét igyekezett minél tovább kitartani. Az utolsó emelkedő, a 3. kategóriás Super-Besse volt, melynek első 3,5km-re 5%-os volt, utána 2 km enyhe lejtő és sík rész következett, majd 1,5 km 7,6%-os meredekségű rész egészen a célig. Elöl Gautier kezdte meg az akciókat leszakítva ezzel Riblont, majd Riu Costa kontrázott és lépett el az elején. Kétféle harc volt kibontakozóban az esőben, az egyik a szakaszért, a másik a sárga trikóért. A mezőny 1 perces hátránnyal kezdte meg az utolsó emelkedőt, de mindössze 20 mp-re voltak elmaradva a kazah Vinokourovéktól. 5 km-nél már sokan leszakadtak és csak kb. 30-an maradtak a főmezőnyben.

 

1,5 km-nél Costa őrizte a vezető helyét, de a kazah kerekes rendületlenül közeledett, úgy nézett, ki hogy akár szakaszgyőzelemmel veheti át a sárga trikót. A mezőny közel egy perces hátránnyal jött, de a másodpercek rohamosan fogytak, amint Contador, Gilbert, Cunego és Evans is meg-, megrántotta a sort. Végül Vino két szék közül a pad alatt találta magát, nagyot küzdött, de sem a szakaszt, sem a sárga trikót nem sikerült megnyernie. Costa teljesen kihajtotta magát és élete első Tour győzelmét ünnepelhette, másodiknak a hatalmasat hajrázó Gilbert ért be, míg harmadiknak Evans haladt át a célon. A nap egyik hőse Hushovd, aki megtartotta előnyét, ugyanis kibírta az emelkedőt, noha korábbi nyilatkozataiban nem adott sok esélyt magának, vagy éppen csak ezzel altatta ellenfeleit, nem tudjuk! A 9. szakaszon folytatódik a küzdelem a hegyek között, és a kérdés: vajon meddig tart ki a norvég előnye?

Még több infó....

 

A verseny a 7. szakaszon Chateauroux-ba, Gerard Depardieu szülővárosába érkezett. A leghosszabb 6. szakasz után a második leghosszabb, teljesen sík 218 km várt a mezőnyre. A szakaszt hűvös szeles időben kezdték meg a versenyzők, mely a későbbiek során sem változott sokat. Menetrendszerint egy 4 fős szökéssel indult a nap, melyhez ötödikként csatlakozott a francia Talabardon.

Eseménytelen órák következtek a versenyben, az átlagsebesség sem érte el a 40 km/h. Az operatőrök kényük és kedvük szerint brillíroztak és megcsodálhattuk Amboise kastélyát és Loire egyéb ékköveit. Sajnálatos módon Boonen feladta a versenyt, fejfájásra panaszkodva. Az események, sajnos 48 km-rel a vége előtt pörögtek fel egy hatalmas bukást követően. Leipheimer és Horner is elesett a Radioshackből, de Wiggins is a földön találta magát, őt kulcscsonttöréssel el is szállították a mentők, így feladni kényszerült a Tourt.


A bukás után az élmezőnyben mindössze 60-an maradtak, így megfogyatkozva nem sikerült a részhajrá előtt megfogni az élen állókat, akik így elhalászták a legértékesebb helyeket. Végül a mezőnyhajrát Cavendish nyerte. 13 km-rel a cél előtt már senki nem volt elöl, és innen minden a HTC-Highroad akarata szerint alakult. A hajrát mégis Greipel nyitotta meg, de Cavendish ismét tudott válaszolni a kihívásra, megismételve 2008-as első sikerét ugyanitt, Chateauroux-ban. Másodikként a jól helyezkedő Petacchi haladt át a célon, míg Greipel csak a harmadik lett.

Az összetettben az élen nem történt változás, de Leipheimer innen egyértelműen Klödennek fog segíteni, ugyanis 4:29 hátránya lett a bukás után az összetettben. Hornert a célbaérkezés után kórházba szállították, és ő is kiszállt a küzdelemből. A hétvégén a Massif Central egészen biztosan hoz majd változást, így érdemes figyelemmel követni a versenyt a továbbiakban is.

Még több infó.....

Dinan és Lisieux közötti 226 km-en ismét a szeszélyes óceáni éghajlatra volt bízva a mezőny. Esős, napsütéses, változékony, de legalább hátszeles idő fogadta a Tourt. Ennek köszönhetően az első órában 49 km/h-s átlagot ment a mezőny. Természetesen ismét volt egy szökés, mely 100 km-rel a cél előtt több, mint 10 perc előnnyel rendelkezett. Ekkor úgy nézett ki, hogy akár haza is érhetnek, de a gyorsasági hajrá előtt ismét begyorsult a peloton, így pillanatok alatt egyértelművé tette: ma sem fog hazaérni senki. A sprintet Cavendish húzta be, aki nagy erőket mozgósít, hogy ledolgozza hátrányát a pontversenyben.

 

A mezőny feljött 2:30-ra, amikor elöl Westrának (Vacansoleil) elege lett a lassúságból és Malorival (Lampre) a nyakán ellépet társaitól. A főmezőny most igyekezett jobban figyelni, mint az előző etapon, ugyanis mire felértek volna az élen haladó duóra, behúzták a féket, és megelégedtek a mögöttük haladó trió bekebelezésével, ezzel elejét véve a Voeckler típusú versenyzők kellemetlen támadásainak. 30 km-rel a vége előtt már csak 1:15 volt a távolság, tehát nem volt kérdés: ma sem terem sok babér a szökevények számára.
 

19 km-nél Malori továbbment és igyekezett alig fél perces előnyét minél tovább megtartani. 13,5 km-nél Roux kezdett felesleges akcióba, majd 4 km után elfáradt és legnagyobb, 7 mp-es előnyét gyorsan elbukta. 7 km-nél még mindig volt 25 mp előnye Malorinak, aki mindent bevetett, hogy rácáfoljon az esélyeire. Hátul az Omega-Pharma Lotto diktált egyre nagyobb tempót közeledve Lisieux felé. Az utolsó emelkedő 3 km-nél kezdődött a Highroad vezetésével, majd Contador akciójával folytatódott, melyet Voeckler kontrázott meg és Vandenbroeckkel összeállva haladtak 50 méterrel a mezőny előtt, egészen 1300 méterig. Az utolsó, sík km-re egy nagyjából 40 fős boly maradt az élen, a sprintet Boonen nyitotta, de végül a Sky csapatból Edvald Boasson Hagen volt a leggyorsabb, megelőzve Gosst és a sárga trikós Hushovdot. A top 10-ben nem történt változás.

 A 7. szakaszon véget ér a rövid látogatás Normandiában és Le Mansból Chateaurouxba kerekeznek majd a versenyzők egy teljesen sík szakaszon. A táv ismét férfias lesz: 218 km! Az egyetlen érdekessége az etapnak, hogy a gyorsasági hajrá mindössze 26 km-re lesz a céltól, így aki hozza mind a kettőt, az 65 ponttal lehet gazdagabb a zöld trikóért vívott harcban. Ez a tény nem sok esélyt ad az elején szökést vállaló bátor harcosoknak, akik inkább a Massif Centralban, a hétvégén lehetnek sikeresebbek.

Még több infó a Tour De France 2011..

 

A második bretagne-i szakaszon Carhaix-ből Cap Fréhelbe ment a mezőny. Ismét hullámos terep és szél fogadta a versenyzőket, de legalább most esővel nem párosult ez a kettő. A rajt után egy 4 fős szökevény csoportnak sikerült ellépnie, majd amint előnyük 5 perc fölé kúszott, a Garmin-Cervélo előre állt és gyorsan ledolgozott belőle néhányat. Az etap közepe zaklatottra sikeredett, sajnos több bukás is történt, a legsúlyosabb Jenez Brajkoviccsal, akit mentő szállított el, de Christoph Kern is feladni kényszerült a versenyt. Alberto Contadornak sincs szerencséje az idei Touron, ugyanis ismét a földön találta magát, szerencsére folytatni tudta a versenyt, akárcsak Gesink és a motoron áteső Sörensen is.

A gyorsasági hajrát a mezőnyből Bozic nyerte. 65 km-rel a vége előtt alig másfél percnyire megközelítette a főmezőny az élen állókat, majd gyorsan behúzták a féket, nehogy időnek előtte utolérjék őket. 60 km-nél ismét bukás történt, melyben a belga sztár, Tom Boonen húzta a legrövidebbet, de szerencsére őt is visszarakták drótszamara nyergébe. 45 km-rel a vége előtt aztán bekövetkezett az elkerülhetetlen: utolérték a szökevényeket, vagyis nem tudtak olyan lassan menni, hogy ez ne történjen meg! Innen nyugodt, 12 km-es békés kerékpározgatásba fogtak a kerekesek, majd ezt megunva Jeremy Roy Thomas Voeckler társaságában akcióba fogott, majd előnyük egy perc fölé nőtt. 20 km-rel a cél előtt sajnos ismét bukás történt, egy Euskalteles kerekes ment neki a kordonnak egy kanyar után.

A hajrá felvezetését a Highroad kezdte meg, a Cervéloval karöltve, de Voecklerék még mindig több mint egy percre voltak tőlük, és ekkor csupán 14 km volt hátra. Innen azonban rohamosan fogyni kezdtek a másodpercek, és a Lampre és megmutatta magát elöl, ezzel végleg megpecsételve a két harcos sorsát. Roy 3km-nél adta meg magát, míg Voeckler 1,6km-ig kitartott. A hajrában Highroad elhagyta Cavendisht, majd értetlenül mi történt átadták a kezdeményezést a Garminnak. Az utolsó 200 méteren azonban megkerült az elveszett britt, és néhány centivel megelőzve Gilbert-t nyerte meg a hajrát. Az összetettben nem történt változás az esélyeseket tekintve.

 A 6. szakaszon elhagyja a verseny Bretagne-t és Normandiába látogat el, egészen pontosan Lisieux-be. Az idei kiírás leghosszabb, 226 km-es etapja követezik hasonló terepen, mint az 5.: dimbes-dombos, szeles, két harmadik és negyedik kategóriás emelkedővel tűzdelve. A befutó maga sík lesz, ugyanakkor a harmadik és az első kilométer között egy 4,4%-os emelkedőt kell majd leküzdeni, így ismét nem a klasszikus sprinterek lesznek elöl, így esetleg hazaérhet egy szökés, de talán a legnagyobb esélye Hushovdnak lesz a sikerre.

Még több infó..képek...Tour De France 2011...

A 17. szakaszon Gap és Pinerolo között 179 km-t fog megtenni a mezőny és ezzel az idei kiírás egyetlen kirándulását teszi Franciaországon kívülre. Pineroloból a Col Agnel és a Col d’Izoard-on át érkeznek majd a Galibier csúcsára, ráadásul 200 km megtétele után. Az utolsó, vagyis a 19. szakaszon az idei kiírás második legrövidebb, nem időfutam, távja: 109 km vár a versenyzőkre a Galibier-n át az Alpe d’Huez-ig.

 Sestriére egy kivételes emelkedő. Nemcsak azért mert az egyetlen első kategóriás emelkedő, melyet külön kiemelünk a verseny során, hanem mert csúcsa Olaszország területén található. Azt azonban szögezzük le, hogy a 2035 méteren található csúcs nyugati fele, a francia határ felől első kategóriás, az olasz oldalról mászva bizony már kiemelt hegyről van szó. Sastriére a legmagasabban fekvő olasz település alig 1000 lakossal, mely a téli hónapok során akár húszszorosára is duzzadhat. A torinói olimpia alpesi számait rendezték ezen a helyen. 1999-ben a Tour de France-on Armstrong ért fel elsőként a hegyre egy, a későbbi, első győzelme szempontjából igen kritikus, esős szakasz végén. Sestriére keleti fele 11,1 km hosszú, átlagban 6,3% meredekségű hegyként állja a verseny útját.

 Pinerolo első alkalommal állomás a Tournak rögtön, mint a 17. szakasz befutója és egyben a 18. szakasz rajtja szerepel a kiírásban. Olaszországban, torinói provincia 36 000 lakosú városa, többször is gazdát cserélt, hol Pignerol néven francia fennhatóság alá tartozott, hol pedig mai nevén olasz részen terült el. A város legjelentősebb története XIV. Lajoshoz kapcsolódik, akinek pénzügyi felügyelője, Nicolas Fouquet 12 éven át raboskodott vasálarcban, a helyi börtönben. Ezt az eseményt minden évben, októberben a La Maschera di Ferro ünnepségen felidézik, melyre 70000 turista érkezik. Pinerolo a hegyek és völgyek ölelésében csak arra vár, hogy felfedezzék.

 Col Agnel, vagy olaszul Colle del Agnello az idei verseny legmagasabb pontja a maga 2744 méterével. Az átjáró egyben határátkelő is Olaszország és Franciaország között, idén a 18. szakasz rajtja után egyenes úton ide tart a mezőny. Az olasz oldalon az emelkedő 22,4 km hosszú, átlagban 6,5%-os meredekségű. Először 2008-ban jött erre a verseny, akkor a 15. szakaszon szerepelt, és Egoi Martinez hódította meg elsőként a csúcsát.

 Col d’Izoard az Agnel utáni következő kiemelt kategóriás „húzódás”, melynek a csúcsa 2361 méter magasan fekszik. A déli oldala, mely az idei kiírásban szerepel, „mindössze” 15,9 km hosszú és 6,9% meredekségű. A csúcsán kisebb emlékhelyet állítottak Coppi és Bobet tiszteletére. Először 1922-ben szerepelt a kiírásban a hegy, és a belga Philippe Thijs volt a leggyorsabb meghódítója, míg legutóbb 2006-ban mászták meg a kerekesek, akkor Stefano Garzelli ért fel elsőként a csúcsára.

 Col du Galibier kétszer is! A hegy a Tour de France legendája. Idén ünnepli 100 éves évfordulóját, ugyanis először 1911-ben jött erre a verseny. A csúcsa 2645 méter magasan fekszik és először most lesz befutó a tetején, ezzel megdől minden magassági rekord a Tourok történetében, ugyanis soha ilyen magasan nem volt még vége szakasznak. A 18. szakaszon dél felől támadják a versenyzők a lejtőit. Ez 23 km hosszú, átlagban „csupán” 5,1%-os utat jelent. A déli oldal, akárcsak az északi, két részre bontható: először a Col du Lautaret (2058m) kell megmászni, majd egy kevés lejtmenet után jöhet a Galibier vége, mely egyre meredekebb, a végén 9%-os átlagú utolsó kilométerrel. Másnap a 19. szakaszon a rajt után az északi oldalról közelítik meg a hegyóriást a versenyzők. Innen először a Télégraphon kell átverekedniük magukat, majd jöhet az igazi csúcs. Az emelkedő innen összesen 34,8 km hosszú, 2120 métert emelkedik és átlagban 6,1%-os. A hegy történetéhez hozzátartozik, hogy 1911. július 10-én Émile Georget volt az első, aki leszállás nélkül, az északi oldalról felkerékpározott a tetejére! A Galibier egészen 1976-ig 100 méteren kisebb volt, ugyanis innen egy alagút vezetett a túlsó felére. Ennek az alagútnak a felújítása miatt építették meg a 2645 méter magas hágóig az elkerülőt. Az alagutat csak 2002-ben adták át ismét, azóta Európa legmagasabb alagútjaként üzemel.
Modane Valfréjus a 19. szakasz rajthelyszíne. 3600 lakosú falu a Savoyai-Alpok szívében. Alpesi jellege és túrizmusra épülő gazdasága mellett komoly fizikai laboratóriumok is helyet kaptak a településen, illetve a Lyon – Torino vasútvonal egyik tervezett állomása lesz. A vasút elkészülését 2020-ra ígérik, lerövidítve a menetidőt a két ország között. Fekvésének köszönhetően gazdasági csomópont Olaszország és Franciaország között. Egészen 1860-ig azonban előbbi részeként volt számon tartva, azóta viszont megszakítás nélkül francia területnek számít. Az évi 300 napsütéses nap várja az alpesi sportok kedvelőit egész évben.

Alpe d’Huez a legendás, egyben az utolsó hegy az idei versenyen. Természetesen kiemelt kategóriás mászásról van szó, mely 13,8 km hosszú és 7,9%-os. A befutó 21 darab számozott kanyar után 1850 méter magasan van. Először 1952-ben Fausto Coppi ért fel csúcsára (45:22). Érdekesség, hogy a rekordot Marco Pantani tartja 37:35-ös idővel, a második mindössze egy másodperccel Lance Armstrong. Jan Ullrich legjobb ideje 38:23, míg Frank Schleck 40:46-os idővel ért el szakaszgyőzelmet 2006-ban. Az ötszörös bajnok Miguel Indurain leggyorsabb 1995-ben volt, akkor 39:28 alatt ért fel.  A hegy többször volt már versenygyőzelmek színtere: elég, ha Carlos Sastre 2008-as diadalára gondolunk, aki itt átvette, később megtartotta a Maillot Jeune-t, egyben ez volt az eddigi utolsó alkalom. A hegy nagy győztesei között van: Frank Schleck, Iban Mayo, Guiseppe Guerini, Beranrd Hinault.

 

Még több infó....Tour de France 2011

 

Talán kicsit öngyilkosság is ez a szervezők résnzéről, hiszen így nem sok esély mutatkozik a Luz-Ardiden csúcsán egy francia szakaszgyőzelemre, sokkal inkább kiélezett küzdelemre az esélyesek között, akik nem szívesen fogják átadni a szakaszgyőzelmet bárkinek is. Másnap, lévén „csak” egy kiemelt kategóriás hegy áll majd a kerekesek útjába, és a befutó is teljesen sík, sokkal nagyobb esély adatik majd egy szökés diadalára és francia sikerre. A harmadik, egyben az utolsó pireneusi etap ismét hegyi befutóval kecsegtet, a Plateau de Beille csúcsán. Ezen a három napon egész biztosan kiderül, kik lesznek a végső győzelemre esélyesek, és nagy valószínűséggel olyan viselheti majd a MaillotJeune-t, aki „terhét” egészen Párizsig cipelni akarja!

A Pireneusok az Eurázsiai-hegységrendszer részét képezik Franciaország és Spanyolország határán, valamint teljes egészében magában foglalva Andorra kicsiny országát. Hegyei meredekek, égfelé törnek, csúcsai tűszerűek, völgyei keskenyek és vadregényesek. A Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig, mintegy 415 km hosszan terül el láncolata. A hegységet általában három fő részre bontják: az Atlanti- vagy Nyugati-, a Középső-és a Keleti-Pireneusokra. Legmagasabb pontja az Pico d’Aneto (Pic de Néthou) a maga 3404 méterével. A hegység nagyrészt gránitból épül fel, mely nagyon ellenálló, vulkanikus eredetű kőzet. Ennek következtében gyönyörű tavak, vízesések és patakok tarkítják a tájat, barlangok viszont nem jellemzőek a vidékre, noha például a Plateu de Beille vidékén, az Auzat-völgyben megtalálható néhány, melyekben 14000 éves barlangrajzok is fellelhetők.

Cugnaux-ból indul útjára a karaván a 12. szakaszon Luz-Ardiden és a Pireneusok felé. Ez a 16000 főt számláló kisváros tulajdonképpen Toulouse elővárosa, hiszen mintegy 10 km-re található a központjától. Cugnaux félig városi, félig falusi jellegű település. Külső részein növényeket termesztenek kis kertekben, míg a máshol 280 hektáros ipari park foglal helyet. A helyieket idézve: „Természet, kultúra és sport: az élet szép Cugnaux-ban”. Bár Toulouse többször is volt már állomása a Tournak,Cugnaux idén szerepel először a verseny történetében.

Col de Tourmalet a maga 2115 méteres hágójával a Középső-Pireneusok legmagasabb aszfaltozott útja. Nyugati oldala Luz-Saint-Sauveur felől, 19 km hosszú, 1,404 m emelkedésű és 7,4% átlagmeredekség, míg keleti fele Sainte-Marie-de-Campan felől, 17,2 km hosszúságú, 1,268m emelkedésű és szintén 7,4% átlagmeredekségű. Idén ez utóbbi oldalról másszák meg a versenyzők ezt a kiemelt kategóriás hegyet, melyre 175,5 km megtétele után érkeznek majd fel, utolsó állomásként a befutó, Luz-Ardiden előtt. A Tourmalet–t először 1910-ben Octave Lapiz mászta meg a verseny keretein belül. A hegy azóta a legtöbbször érintett csúcsa a Tour de France-nak. Elsőként a tavalyi kiírásban Andy Schleck ért fel, ezzel mondhatni ő a címvédője a hegynek.

Luz-Ardiden a maga 1100 lakosával és 1680 – 2500 m tengerszint feletti magasságával egy meseszép üdülőövezet az egész évben. Télen síelők, nyáron sportolók, túrázók veszik birtokba a helyet. Korábban 6 alkalommal volt ide a befutó, és olyan nevek nyertek itt szakaszt, mint Lance Armstrong, Claudio Chiapucci, Richard Vireque, Greg LeMond és Bernard Hinault. A hegy maga rövidebb, mint a Tourmalet, mindössze 13,3 km hosszú és 7,4% átlagmeredekségű, ennek ellenére minden kétséget kizárólag megérdemli a HC (kiemelt kategóriás) besorolást. Legnehezebb részei a 4. és 5. km között, valamint a 9. és 10. km között vannak, előbbi 10%, míg utóbbi 9%-os emelkedésű.

Pau méltán lehet büszke a múltjára, hiszen a város a repülésúttörője és a Tour de France egyik leggyakrabban látogatott állomása (idén lesz 64. alkalom). Itt építettek először léghajó-kikötőt, és a híres Wright-fivérek itt avatták fel a világ első repülős iskoláját. 1912-től a francia hadsereg Pau-ban kezdte el kiképezni pilótáit, olyan hírességeket is, mint Guynemer, Roland Garros vagy Vedrines. Az idők során Pau a repülőgépipar fontos helyszíne lett, számos vezető vállalatot alapítottak környékén. A város igazi sportközpont, ahol az outdoor sportok szerelmesei mindent megtalálhatnak, ami kedvükre való. A Pauhoz köthető szakaszokon győzelmet aratók listája olyan, mintha egy kerékpáros ki kicsodát olvasgatnánk: Binda, Coppi, Bahamontes, Gimondi, Hinault, Kelly, Delgado, Pereiro, Armstrong…

 Col d’Aubisque „csak” 1709 méteres magassága, nem tartozik a legmagasabb pontjai közé az idei versenynek. A kerekesekre idén a nyugati oldal vár Laruns-ból: 16,6 km, 1190 m emelkedés, 7,2% meredekség, megfűszerezve azzal, hogy az emelkedő második fele a meredekebb, átlagban 8%-os! A hegy először 1910-ben szerepelt a kiírásban, akkor FrancoiseLafourcade ért fel elsőként a csúcsára. Mindössze kétszer (1985, 2007) volt célállomás, előbb Stephan Roche, később Michael Rasmussen diadalmaskodott.

Lourdes a 13. szakasz befutójának és évi 6 millió turistának ad otthont néhány napra. A katolikusok számára ez a világ 3. legnépszerűbb zarándokhelye a Vatikán és a mexikói Basilica of Our Lady of Guadalupe után. Érdekesség, hogy Franciaországban csak Párizsban található több szálloda, mint Lourdes-ban. A város fölött magasló XI.-XVII. század között épült kastély ma pireneusi tárlattal várja a vendégeket. Ez a csekély, mindössze 15700 lakosú város ideális célpont, akár vallási, kulturális és sport céllal idelátogatók számára. A Tour de France először 1948-ban érintette a várost, akkor Bartali győzelmével ért véget a szakasz.

Saint-Gaudens a szerencsés tizenharmadik alkalommal köszönti a mezőnyt, most a 14. szakasz rajtállomásaként. Ez a 12160 főt számláló kisváros már a gall-római időkben lakott volt, erről tanúskodik a Montmaurin villa. Több templom és fürdő várja az idelátogatókat, akik több sport közül, választhatnak, télen pedig kedvükre síelhetnek a hegyek oldalában. Saint-Gaudens évente a tenisz szerelmesei is ellepik, hogy az itt tartott WTA tornát figyelemmel kísérjék. A promenádon pedig a jazz kedvelői a Comminges fesztiválon szórakozhatnak minden évben. Legutóbb 2009-ben szerepelt a város a Touron.

Plateau de Beille a mitikus hegy, melyre ötödik alkalommal érkezik a karaván. Korábban 1998, 2002, 2004, 2007-ben volt ide befutó és eddig minden alkalommal a verseny későbbi győztese ért fel elsőként, vagyis sorban: Pantani, Armstrong kétszer és Contador. Ebből kiindulva, aki idén itt nyeri a befutót, az lesz a 2011-es Tour de France győztese! A Plateau de Beille vidéke a sajtjairól és a klumpájáról híres. Télen a hegység legnagyobb északisí központja található itt, több min 70 km kiépített sífutó pályával. A hegy maga 15,8 km hosszú és 7,9%-os meredekségű, a befutó a 1780 méteren található. Karakterére jellemző, hogy az első 5 km a legnehezebb, mely átlagban 9%-os, míg az utolsó nyolcszáz méter mindössze 2,5%-os, szinte sík terep. A legmeredekebb része a hegynek a 9. és 10. km közötti ezer méter, mely 9,5%.

Még több infó..képek Tour De France 2011

Negyedik etapon a mezőny a Bretagne félsziget dombos vidékeire tévedt, egy 172 km hosszú, Lorient és Mur-de-Bretagne közötti szakaszon. Az esős időben rendezett verseny eleinte nem hozott nagy tempót, ugyanakkor a jól megszokott forgatókönyv szerint, egy kisebb, 5 fős csoport a rajt után megszökött a főmezőnytől. Gyakorlatilag halva született kísérlet volt ez, hiszen a peloton az utolsó 60 km-en 2-3 percnyi messzeségből tartotta figyelemmel a spiccen haladókat, hogy majd a megfelelő pillanatban utolérje őket.

Az utolsó 2 km átlagban közel 7% meredekségű fal, vagyis „Mur” várt a versenyzőkre, így a befutóra ismét Philippe Gilbert tarthatott a legnagyobb eséllyel igényt.

A szakasz nagy kérdései a következők voltak: sikerül-e dupláznia Gilbert-nek, átveszi-e Cadel Evans a sárga trikót, sikerül-e Contadornak egy kevés hátrányt ledolgoznia? Ezek a kérdőjeleket aztán szép lassan megválaszolták az érintettek, és mindhárom kérdésre negatív választ adtak.

 30 km-rel a cél előtt összeállt elöl az Omega-Pharma Lotto, és kis Cervélo, BMC segítséggel rohamosan csökkentették a szökevények előnyét. 10 km-rel a vége előtt, azonban még mindig volt közel egy perc a két csoport között. Hátul ítéletet hirdettek: aki lemaradt, annak vége, többet nem ért fel. 7,5 km-nél elöl is felbomlott az egység és egy emelkedőn az utolsó tartalékait is mozgósítva Insautsi (Euskatel) és Ollo (Movistar) lerázta társait, ám a Leopard-Trek Cancellara vezetésével pillanatok alatt ledolgozta a maradék 30 mp-et és 3,7 km-nél összezárt a mezőny. A klasszikus sprinterek egymás után maradtak le, előbb Farrar, majd Cavendish is csak integetni tudott a távolodó társainak. 3 km-nél elkezdődött a helyezkedés, aki számított ott volt: Evans, Contador, Hushovd, Schleckék, Gilbert és így tovább. 2000 méterrel a vége előtt kezdődött az utolsó meredek, amely kivárással indult, végül Contador törte meg a „csendet”, de nem sikerült leráznia ellenfeleit. A véghajrában Evans indult meg a cél előtt 350 méterrel, és legyőzhetetlennek bizonyult az ausztrál. Hushovd kitartott és emberfeletti teljesítménnyel megőrizte a Maillot Jeune-t. Az élen nem történt nagy változás, de a nap vesztese Andy Schleck lett, aki 8 mp-et bukott testvérével, Contadorral és a többiekkel szemben. Zárásképp megjegyezném, hogy a nagy öreg Klöden is az élen végzett és szép csendben tartja 10 mp-es hátrányát!

Az ötödik szakaszon ismét klasszikus sprintbefutó várható, amennyiben a Cap Fréhel felé vezető tengerparti oldalszeles út nem hoz meglepetést és extra izgalmakat. Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy tudjuk: ismét lesz szökés, és ismét nem fogják engedni, hogy a szökevények megnyerjék a szakaszt.

Több infó...Tour De France 2011

 

A 3. szakaszon egy teljesen sík, szeles szakasz várt a mezőnyre. A papírforma szerint már a szakasz elején egy öt főből álló szökevény csoport meglépett, előnyük gyorsan nőtt, majd a legnagyobb távolság 6 perc fölé kúszott. A szakasz gyorsasági hajrájához a mezőnyből Cavendish ért oda legelőször, ezzel egyértelmű téve, hogy ő akar zöldellni a mezőnyből a Champs-Elyseés-n.

A szakasz egyik legérdekesebb pontja a Saint-Nazare hídja volt, ahol nagy széllel kellett számolni. Ez meg is tréfálta a mezőnyt és többen le is szakadtak a megnyúló sorból, ám nem volt végzetes hiba senki részéről, hiszen kicsivel később mindenki felért az elejére. Az utolsó kilométereken a peloton macska-egér játékba fogott a szökevényekkel, az előny egy percen belülre csökkent mégis sokáig tartották ezt a távolságot, nehogy másnak is kedve legyen még meglépni az élről.

A legtovább Gutierrez (Movistar) és Delage (Francaise des Jeux) tartott ki a szökevények közül, őket 9 km-rel a vége előtt érték utol. A sprinterek csapatai hatalmas tempót diktáltak a végén, és egészen az utolsó kanyarig úgy nézett ki, hogy a Highroad vonata verhetetlen és Cavendish behúzza a szakaszt, de ekkor Hushovd vezércsellel kikerülte őket és csapattársa Tyler Farrar egy „W”-t formálva ujjaiból haladt át a célon elsőként, mely az angol győzelem szó és barátja, a Giro d’Italian elhunyt Weylandt kezdőbetűje.

A negyedik szakasz a Bretagne félszigeten, Lorient-ből Mur-de-Bratagne-ba fog menni, ahol ismét nem a klasszikus sprinterek, hanem Philippe Gilbert lesz az esélyes, hiszen újra dombtetőn lesz a cél.

Több infó.. Tour de France 2011

 

Az eseménydús és bukásokkal teli első szakaszt követően a mezőnyre Les Essarts körüli 23,5 km-es csapatidőfutam várt. A rajtsorrendet az egyéni összetettnek megfelelően, fordított sorrendben állapították meg, vagyis Philippe Gilbert révén az Omegea-Pharma Lotto ment utoljára, előtte a BMC, Team Leopard Trek, és így tovább visszafelé, legelsőnek pedig a bukásba keveredett Saxo Bank.

Ahogy az várható volt, másodpercek döntöttek a szakaszról és a sárga trikó sorsáról. Végül Thor Hushovd lett a befutó, aki csapatával, a Team Garmin Cervéloval megnyerte az etapot. Mindössze 4 másodperccel bizonyultak jobbnak, mint a Cadel Evans vezette BMC. A verseny szorosságát jellemzi, hogy a BMC, a Sky, a Leopard-Trek és a Highroad egy másodpercen belül értek be. Az összetettben, ahogy várható volt, Gilbert elvesztette a sárga trikót, de megtartotta a zöldet, így jelenleg Hushovd áll az élen csupán helyezési számmal megelőzve csapattársát David Millart, és 0,47 másodperccel az ausztrál Evanst.

 Az esélyeseket nézve Contador ismét összeszedett néhány másodperc hátrányt. Legelöl Evans található, majd mindössze 3 mp hátrányban a Schleck testvérek és 7 mp hátrányban a „sötét ló”, kétszeres második: Andreas Klöden társaival, Leipheimerrel, Hornerral és a szlovén Brajkoviccsal. Alberto Contador 75. helyen 1p 42 mp-cel lemaradva várja a folytatást és a hegyeket, ahol bizony támadnia kell majd, hiszen jelenleg ő van hátrányban.

A harmadik szakaszon 198 km teljesítése vár a mezőnyre Olonne-sur-Mer és Redon között. Egy darab negyedik kategóriás dombot leszámítva teljes sík a terep, így a zöld trikóért várható kiélezett küzdelem. Nagy valószínűséggel pedig szemtanúi lehetünk az első klasszikus sprintbefutónak is, ahol kiderül: megverheti-e valaki Cavendish-t. Az összetettben nem várható változás a papírforma szerint.

Több infó... Tour de France 2011

A 98. Tour de France rajtja igen látványosra sikeredett, és itt nem André Greipel szinte semmiből bekövetkező bukására gondolok, még a lassú rajt idején, sokkal inkább a Passage du Gois útjára és a sokezernyi nézőre, akik az út mellől köszöntötték a versenyzőket és magát versenyt. A Passage du Gois után megállt a mezőny, hogy Christian Prudhomme versenyigazgató hivatalosan megnyissa a versenyt, valamint, hogy a franciák nemzeti himnusza felzendülhessen.

Az események a szakasz első, és idéntől szakaszonkénti egyetlen részhajrája során pörögtek ismét fel. Megismerkedhettünk az új szabállyal, miszerint minden szakasz egy részhajrát tartalmaz, ahol 20, 17, 15, 14 és így tovább, pontot lehet szerezni, ezzel érdekesebbé téve a harcot a sprintereknek járó zöld trikóért. Az első hajrát a szökevények be is húzták, már ami a dobogós helyeket illeti, míg a mezőnyhajrát a szemüvegárus Tyler Farrar magabiztosan nyerte, bezsebelve ezzel a 4. helyért járó 14 pontot.

 
A cél előtt 19 km-rel a mezőny utolérte a szökevényeket, majd az Omega Pharma Lotto és a Europcar hatalmas tempót diktált elöl. Többen le is szakadtak a hullámos terepen, majd 10 km-rel a cél előtt jött a végzet keze és egy Astanás vállal nekiment egy nézőnek, majd beindult a dominóeffektus és a peloton két részre szakadt. Az esélyesek közül Contador maradt hátul. Elöl vérszemet kapott a RadioShack és BMC, hogy minél nagyobb előnyre tegyenek szert, és eszeveszett üldözőverseny vette a kezdetét. Az utolsó 3 km-en az Omega Pharma Lotton volt a sor, hogy Gilbert-t a lehető legjobb helyzetbe hozzák. Cancellara kezdte a tűzijátékot és csak Gilbert tudta tartani a lépést, aki 500 méterrel a cél előtt már egyedül maradt és külön idővel, magabiztosan nyert és vette át a sárga trikót. Másodikként Cadel Evans szintén külön idővel érkezett, így egy kevés előnyre tett szert a Schleck testvérekkel és Contadorral szemben.

 
A Tour első szakasza sok meglepetéssel és bukással izgalmas néhány órát szerzett mindenkinek, aki követte a versenyt. Contador rossz helyezkedése és bukása értékes időbe került a spanyolnak, mely a verseny végső elszámolása szempontjából is érdekes lehet. Vasárnap csapatidőfutam és további izgalmak várhatók.

Még több infó...Tour De France 2011

 

A kihagyott nap után két sík szakasz következik, előbb Aurillacból Carmaux-ba megy a mezőny, majd másnap Blaye-les-Mines-ből Lavaurba kerekeznek a versenyzők. Mindkét etapon teljesen sík utolsó ezer méter vár majd a sprinterekre, így ismét nem a sárga, hanem inkább a zöld trikó, és a sprinterek csatája lesz a középpontban. A kérdés csupán csak annyi lesz, hogy a mezőny mennyire engedi el a szökevényeket és esetleg sikerül-e hazaérniük, vagy tömeghajrá lesz majd a győzelemért.
 
Le Lioran Cantaltalán tökéletes hely egy könnyed, pihenéssel teli nap eltöltéséhez. A Massif Central déli részén fekvő síparadicsom ugyanis egy csendes, nyugodt, hegyekkel övezett részen fekszik. Ezt a vidéket csak 1975-ben fedezte fel a Tour de France, de azóta olyan nevek hagyták itt névjegyüket, mint Eddy Merckx, vagy Lucien van Impe és a francia Richard Virenque. Idén a mezőny egy pihenő nap erejéig tér ide vissza. Ezen a helyen rendezik évek óta az Oxigen Challange nevű eseményt, mely 4 napos versenyen futhatnak, illetve terepkerékpározhatnak a résztvevők, összesen 6-6 szakaszon, nem épp könnyű terepen.
 
Aurillac immár 8. alkalommal lesz rajt vagy célállomás. A 10. szakasz innen indul útjára Carmaux-felé. A 30000 lakosú város története egészen a római időkig nyúlik vissza. Marcus Aurelius egyik palotája állt itt annak idején, és a város innen kapta mai nevét. A korábban kereskedőváros ma elsősorban az esernyő gyártásáról híres, de megtalálható itt több, kisebb vállalkozás is. A helyet Franciaország egyik leghidegebb helyeként tartják számon, ugyanakkor az éves 2000 óra napsütés a 21. helyen áll a francia rangsorban. A település ad otthont két igen jelentős fesztiválnak: az Utcai Színház Fesztiválnak és az Európaiak az Ízekről asztronómiai fesztiválnak. Korábban Louis Leon Sanchez nyerte élete első szakaszát 2008-ban egy merész downhillezést követően.
 
Carmaux viszont első alkalommal szerepel a verseny állomásai között. Ez a 10400 főt számláló település három folyó: a Cérou, a Céroc és a Candou találkozásánál épült. Létrehozásában jelentős szerepe volt az itt található nagymennyiségű szénnek, így a XIX-XX. században főleg bányászatból éltek az emberek. Mára a bányák szerepét átvették a turisták, és fesztiválok, éttermek, szórakozóhelyek tucatjai várják az érdeklődőket, akik szívesen keresik fel a helyi üvegmúzeumot is, mely méltán híres egész Franciaországban. A tízedik szakasz befutója korábban a Tour de l’Avenir versenyen szerepelt csak, így nagy kerékpáros múltra nem tekinthet vissza.
 
Blaye-les-Mines a XIV. századtól kezdve a királyi család egyik üdülőhelye volt, melyről impozáns kastély tanúskodik. A város a XIX. századtól kezdett felvirágozni, amikor a szénbányászat és üvegkészítés megvetette a lábát a településen. Mára inkább múzeumok és helyreállított tárnák emlékeznek a régi időkre, mint az aktív bányászélet. A város mellett megtalálható egy hatalmas, 1 kilométer átmérőjű, 150 méter mély kráter, melyet teljes egészében kibányásztak annak idején. Kerékpáros szempontból a település többször volt állomása a Tour de l’Avenir versenynek, de a Tour de France menetrendjében most foglal először helyet: a 11. szakasz rajthelyszíneként.
Lavaur már második alkalommal fellelhető név a Tour történelmében. A 11. szakasz befutója ebben, a majd’ 11000 lelket számláló városkában kap helyet. Nevét a gall vorbero (rejtett folyam) szóból kapta. Ma fakitermelés és papírgyártás, borászat és mezőgazdaság adja a fő bevételi forrást. Ugyanakkor a szépségipar is virágzik, ugyanis itt található a Pierre Farbes dermo-kozmetikumok fejlesztő laboratóriuma. 2001-ben a mezőny innen indult Pau felé, akkor Rick Verbrugghe diadalmaskodott egy hosszú szökés után.

Képek, még több infó.....

A mezőny a nyolcadik, illetve kilencedik szakaszon a Massif Central hegyei közé téved.
Fotógaléria

Itt két hosszabb, 189, illetve 208 km-es etapot fognak teljesíteni. A sárga trikó szempontjából inkább az dőlhet el, hogy ki nem esélyes a végső sikerre, mint az, hogy ki esélyes igazán. A sprinterek és csapataik is inkább a túlélésre, mint a zöld trikóért folytatott küzdelemre gondolhatnak majd, ám a szökevényeknek ideális alkalmak ígérkeznek egy-egy szakaszgyőzelemre, esetleg a sárga trikó átvételére. A szombati szakaszon két negyedik, egy második (Col de la Croix, 1451m) és egy harmadik kategóriás emelkedő – ez utóbbi befutó is egyben -, míg a vasárnapi etapon két negyedik, három harmadik és ugyancsak három második kategóriás emelkedő vár a versenyzőkre.

Képeket itt találsz...

A Massif Central Dél-Franciaország középső részén terül, 85000 km-en (négyzetkilométer!). A hegység nagyobb része 500 millió éves, igazi őskövületekből épül fel. Legmagasabb pontja a puy de Sancy a maga 1886 méterével. A hegység az ország területének 15%-át foglalja el. Az itt elterülő magaslatok egészen más képet festenek, mint az Alpok, vagy a Pireneusok vad ormai. A Massif Centralra inkább a lankás hegyhátak, kúpszerű csúcsok, tágas, tálszerű völgyek a jellemzők. A vidék közkedvelt turisztikailag is: télen síparadicsomok várják a vendégeket, míg nyáron inkább a túrázás szerelmesei veszik birtokba. A hegység viszonylag déli fekvése és vulkanikus talaja kiváló adottságokkal rendelkezik a szőlőtermeléshez és a borkészítéshez. Innen származik például a híres cahors-i fekete bor is. A hegyek lejtőin állatokat tartanak, tejet termelnek és sajtot készítenek. A táj jellegzetes étele a fondu comtoise, mely a helyi sajtok felhasználása révén lesz egyedi ízű. A vidék a kiváló borok és sajtok hazája.
A nyolcadik szakasz Aigurand kisvárosából indul. Az 1700 lelket számláló falvacska először fogadja állomásként a versenyt. A város 440 méterrel fekszik a tenger szintje felett, és pazar panorámája magával ragadta az írót, George Sandet is, aki több könyvét is Aigurandben írta. A város neve gall nyelven a vizek végét jelenti és kapta ezt azért, mert a Bouzanne és a Vouvre folyó is innen ered. Megtalálható itt középkori katedrális, mely három évszázadon át épült, de ugyanakkor boltok és szórakozóhelyek is várják a vendégeket.


Képeket itt találsz...


Super-Besse Sancy lesz a befutó helyszíne a nyolcadik szakasz végén. A város inkább sí- és túristaparadicsom, mint műemlékekkel teli öreg falu. Az 1275 méter magasan fekvő célvonalat egy harmadik kategóriás hegy tetején helyezték el, ami nem a sprinterek küzdelmeinek kedvez. A hely 45 km sípályával, 220 hóágyúval, sífutó útvonalakkal kiépített igazi télisport paradicsom. Nyáron lovagolni, úszni, túrázni és mountain bike-ozni lehet a hegyek közt. Super-Besse Sancy – ami egyben az Auvergne Nemzeti Park szíve - izgalmas és látványos helyszíne lesz egy szombat délutáni kerékpáros küzdelem megtekintéséhez.
 
Képeket itt találsz...

Issoire ad otthont a kilencedik szakasz rajtjának. A város az első igazán mediterrán jellegű és hangulatú állomása az idei versenynek, ahol 15000 ember éli mindennapjait. A település jellegzetességei közé tartozik a Saint-Austremoine apátság, mely egyike Auvergne tartomány legnagyobb templomainak. Issoire híres továbbá a könnyű-repülőgép gyártásáról, illetve több nagyvállalatáról, mint az Aubert et Duval, vagy a Valéo.
 
A kultúra és klasszikus zene kedvelői nyáron több koncert és rendezvény közül választhatnak, de a rap szerelmesei is jó helyen járnak. Issoire-on már többször haladt át a karaván, de célállomás még soha nem volt korábban.
 
Saint-Flour város legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy két szinten épült: a felső része 900 méteren egy vulkanikus platón, míg az alsó lejjebb, az Ander-völgyben fekszik. Több középkori templommal és katedrálissal büszkélkedik a helység. A település beceneve a „Szeles város”. A város egyik legjelentősebb eseménye viszont a Tour de France-hoz kapcsolódik, amikor is Richard Virenque a 2004-es kiírásban, a Bastille napján, egy sikeres szökést követően diadalmaskodott a 7. szakaszon. Idén is francia győzelmet várnak a helyiek, például Sylvian Chavanel révén, akinek viszont nem lesz egyszerű dolga, hiszen az utolsó kilométer 7,5%-os átlagmeredekségű.

Még többet a Tour 2011-ről

A Tour 2011 negyedik szakaszán, Lorient és Mur-de-Bretagne között ismét esély mutatkozik az élen történő változásra, ugyanis az útvonal profilja jobban hasonlít egy dombos klasszikus versenyhez, mint egy sík szakaszhoz.

Klikk a képekért!

Az utolsó 70 km a tengerparton, oldalszélben tartogathat némi meglepetést, ám a papírforma szerint Cavendish lesz az esélyes. A hatodik etapon az idei Tour leghosszabb, 226,5 km-es távja vár majd a mezőnyre Dinanból Lisieux-be. Bretagne-t elhagyva, Normandiában lesz a befutó, közben két harmadik és egy negyedik kategóriás heggyel kell majd megbirkózni, de a befutó is tartogathat némi érdekességet, mert bár az utolsó ezer méter sík, az azt megelőző két kilométer viszont 4,4% átlagmeredekségű. A hetedik nap, Le Mans és Chateauroux között teljesen sík, „könnyed” 218 km lesz.
 
Bretagne

Klikk a képekért!

Még több fotó: Klikk a képre!
Franciaország legnyugatibb csücskében helyezkedik el a Vizcayai-öböl és a La Manche csatorna között. Fővárosa Rennes. Hagyományosan két részre osztják a területet: az Armorra és az Argoat-ra. Az Armor jelentése: „a tenger országa”, mely a part menti területet foglalja magába, míg az Argoat a félsziget belső, dombos, erdős részét, jelentése: „erdő országa”. A vidék jellegzetes nyelve a breton, melyet mára alig több mint 200 000-en beszélnek. Sok helyen a francia nyelv mellett bretonul is kiírják a városok, utcák neveit. Ételeiben megjelennek a tenger gyümölcsei, illetve a tradicionális breton ételek, mint például: kouign-amann - ezt a kenyértésztából, cukorból és vajból készülő édességet évszázadok óta készítik ezen a vidéken. Gazdaságára jellemző, hogy míg a tengerparton a turizmusé a vezető szerep, addig az Argoat vidékein a zöldségtermelés és feldolgozás adja a fő vonalat. Itt állítják elő Franciaország zöldségeinek 90%-át, melyek közül a bretagne-i káposzta a leghíresebb.
 
Lorient a legsportosabb város Franciországban, legalábbis a L’Équipe szerint 2010-ben, egyben a negyedik szakasz rajthelyszíne. Ez a dél-bretagne-i település egy igazi gyöngyszeme a vidéknek, ahol a modern építészet és társadalom találkozik az értéktartó, konzervatív megoldásokkal. A város ad otthont több vitorlás versenynek is, melyek közül kiemelkedik majd a 2012-es Volvo Ocean Race rajtja. A város kiváló célpont akár sport-, akár kulturális céllal látogatunk ide.

Mur-de-Bretagne a negyedik szakasz várhatóan izgalmas befutójának ad otthont. Ez a 2200 fős, kis település először szerepel a Tour de France állomásai között. A település Bretagne szívében, hamisítatlan vidéki tájon épült. Rejtett erdei ösvények, kis kápolnák és eldugott kastélyok jellemzik. A verseny a korábbi években többször is áthaladt ezen a helyen, sőt 1947-ben egy 137 km-es időfutam útvonala vezetett erre. Egyenes és lépcsőzetesen emelkedő főutcája révén megkapta a bretagne-i Alpe d’Huez nevet.
 
Carhaix a fesztiválok városa, mely ismételten új a rajt- vagy célhelyszín. Évente többször ez a mindössze 8200 lakosú kis város a többszörösére duzzad, tavaly például 240 000 fiatal szórakozott itt a Festival des Vieilles Charrues zenei rendezvényen. A város az egyik legrégebbi település a vidéken, ugyanis már a római időkben laktak ezen a helyen, több mint kétezer évvel ezelőtt. Többször volt már cél egyéb kerékpáros versenyeken, de most az ötödik szakasz rajtjának ad majd otthont.
 
Cap Fréhel 400 hektáron elterülő tengerparti csoda. A vízből kiemelkedő sziklákról csodálatos panoráma nyílik, melyet évente közel egymillió turista csodál meg. A Fort la Latte monumentális erődítménye a tenger fölé tornyosulva emlékeztet a múlt dicsőségére. Az idelátogatók több sport közül is választhatnak, mint például: vitorlázás, golf, lovaglás vagy túrázás. Az ötödik szakasz befutójának és várhatóan a sprinterek küzdelmeinek egész biztosan látványos helyszíne lesz a Cap Fréhel.
 
Klikk a képekért!

Dinan, a hatodik, egyben leghosszabb szakasz rajthelyszíne, már hat korábbi alkalommal fogadta, vagy indította útjára a karaván. Most mint Bretagne utolsó állomása szerepel a kiírásban. A város egy igazi középkori paradicsom, ódon falaival, tizennégy őrtornyával és korbeli házaival. Reneszánsz hoteleiben pedig teljessé válhat ide tett időutazásunk. A várost 11600 ember lakja. Legutóbb 1995-ben szerepelt a Touron a város, akkor ugyancsak innen rajtolt a peloton, a szakasz végén pedig Fabian Baldato örülhetett.
 
Lisieux már Normandia képeslapra illő tájaihoz tartozik. A városra igen jellemzőek a lovak, tehenek, sajtok és az alma, melyből itt készítik a híres Calvadost. Egy liternyi 40%-os ital elkészítéshez 12-25 kg almát használnak fel. Először almabort készítenek, majd kétszeri lepárlás után, tölgyfahordóban érlelik a nedűt, amíg meg nem kapják a végleges italt, a Calvadost. Ám Lisieux nem csak erről híres, hiszen gigantikus bazilikája, melyet a huszadik században építettek, mára katolikus zarándokhelynek számít. Korábban nyert itt szakaszt a T-Mobile egykori menedzsere, Walter Godefroot is, most a hatodik szakasz csöpett sem könnyű befutója ismét belga győzelmet sejtet, Philippe Gilbert révén.
 
Le Mans, vagyis ismét visszakanyarodunk Pays de la Loire régióba. Ez a 150 000 lakosú város mindenki számára ismert, hiszen itt rendezik a híres 24 órás autóversenyt, melyre évente közel 200 000 néző érkezik a világ minden tájáról. De ez a város nem csak az autóversenyről szól, hiszen közel 100 000-en sportolnak a helyi 1700 klubban! Velodrómjában több versenyt is rendeznek évente. Le Mans-t joggal nevezhetjük a sportok városának, hisz ezt támasztja alá a hetedik szakasz rajtja, mely innen indul dél felé, a Massif Central hegyei felé.
 
Chateauroux, vagy másnéven ’Raoul kastélya’, egy V. századi lord: Lord Raoul Le Large lakhelyéről kapta a nevét. Ma 49 000-en laknak ezen a helyen. Kis mérete ellenére profi labdarúgó, rögbi és triatlon csapattal is rendelkezik. Utcáin 193 kiépített helyen lehet kerékpárt tárolni, így a belváros tele van két keréken közlekedőkkel. Talán legismertebb egyénisége Gerard Depardieu, aki itt látta meg a napvilágot. Korábban két befutónak adott helyszínt, ahol Mario Cipollini és Mark Cavendish tudott a leggyorsabb lenni. Idén ez utóbbi talán duplázni tud, hacsak nem előzi meg a mezőnyt egy szökevény brigád.

Még többet Tour de France 2011

 

A 2011-es kiírásban, akárcsak 2009-ben prológ nélkül vág neki a karaván Franciaország meghódításának. A rajt a Passage du Gois útján lesz. Innen a mezőny nekivág Vendée tartomány felfedezésének és 191,5 km megtétele után a Mont des Aluettes 232m magas csúcsán dől el ki viselheti a csapatidőfutamon a sárga trikót. Másnap egy rövid, mindössze 23 km hosszú csapatviadalnak lehetünk szemtanúi Les Essart városkája körül, majd hétfőn északra, Olonne sur Merből Redonba kerekezik a mezőny. Ezzel a 3 szakasszal zárul az első mini-felvonása a Tournak.

Képek....

 Esélyesek
A sárga trikóért folytatott küzdelem nem a sprinterek kedvez majd. Az első szakasz vége ugyanis jobban hasonlít egy ardenneki klasszikus befutójához, mint egy igazi sprinter szakaszhoz. Ez főleg Philippe Gilbertnek kedvezhet, aki idén nem talált legyőzőre ilyen terepen. A második napon azonban könnyen gazdát cserélhet a Maillot Jeune, hiszen a legendásan jó csapatok: HTC-Highroad, Saxo Bank, Team Sky és ide sorolhatjuk Cancellara vezetésével a Leopard Treket is, átrendezhetik a sorrendet. A második nap után talán Cancellara a legesélyesebb a sárga trikóra. A harmadik etap forgatókönyve szinte biztos: egy 2-6 főből álló szökevénycsoport elszakad a főmezőnytől, majd a Highroad az élre áll, 10km-el a vége előtt összezár a mezőny és Cavendish verhetetlen lesz sprintben, a sárga trikó meg marad addigi tulajdonosánál.

 Vidék
Pays de la Loire egyike Franciaország 27 régiójának. Fővárosa Nantes. A Bretagne félszigettől délre elterülő vidéket foglalja magában, de geológiai értelemben a  félsziget, mintegy 20%-a tartozik Pays de Loirehoz. A régióban mintegy 3,5 millió ember él, akik főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, innen származik a francia húsipar 51%-a és tejtermelés 19%-a. A régió öt megyére tagolódik: Loire-Atlantique, Maine-et-Loire, Mayenne, Sarthe és végül Vendée. E legutóbbi található legdélebbre. Turizmus szempontjából a vidék kimagasló kúltúrális értékű, hiszen vegyük például a Loire mentén található kastélyokat. Aki kedveli a komolyzenét, azt évi több mint 200 koncert közül választhat magának kedvére valót.

 
Vendée megye a legdélebbi része a Pays de la Loire régiónak. 6720 négyzet kilométeren 620000-en élnek. Fővárosa La Roche-sur-Yon (51,000 lakos), mely város 1804-ben alapult Napóleon parancsára. Legjelentősebb városai: Les Herbiers (14,000 lakos), Les Essarts (4,800 lakos) Olonne-sur-Mer (12,500 lakos). A tartományt az azonos nevű folyó osztja három részre: a Vendée Liget, a Breton Mocsarak észak nyugaton és a síkság keleten. Gazdaságilag első helyen áll a turizmus, majd a mezőgazdaság következik. Jellegzetes ételei főleg a kekszek és a híres „Label Rouge” briós, de termesztenek szőlőt is, melyből bor készül, illetve a helyi sonka is kiváló minőségű.

La Barre-du-Monts büszkélkedhet a világ egyik legtisztább tengerpartjával. Ebből a 2173 fő lakosú kisvárosból indul a Tour a Passage du Gois felé. A város területének kétharmad része védett terület. A természetvédelem és a természeti értékek megőrzése kiemelten fontos a lakosok számára. Az idelátogatókat egyre több szabadidős sport várja, mind a természetvédelem jegyében! Festői kerékpárutakon a bringázás szerelemesei is megtalálják a számításukat.

Passage du Gois, ez a 4,5 km hosszú út a tenger és az ég között épült. Dagály idején inkább a víz alatt van, ám apály idején az ég felé törve emelkedik ki a vízből. 1999-ben Lance Armstrong itt szerzett 6 perces előnyt, fő riválisával a bukásba keveredett Alex Züllével szemben. Idén innen indul az igazi verseny és ezen a szakaszon a lassú rajt után itt teszik meg az első kilométereket a kerekesek.

Mont des Aluettes az első célállomás, 232 méterrel a tenger szintje felett. Az első leírások szerint még római légiók vertek itt tábort, mert innen könnyen szemmel lehetett tartani a vidéket. A XVI. században hét szélmalmot építettek a dombra, melyből három még mindig áll, egy még mindig működik. 1968-ban adták át neogótikus stílusban épült kicsiny kápolnáját.

Les Herbiers városa alig néhány kilométerre fekszik a befutótól. Ez a 15000 főt számláló városka a modern építészet és formatervezés egyik fellegvára. Épületei nemcsak modernek, de meghökkentő formái biztosan rengeteg támogatót és ellenzőt is találnak. A várostól nem messze találhat a Puy de Fou vidámparkja, mely a 4. legnagyobb Franciországban. Emlékezhetünk, hogy 1999-ben Lance Armstrong itt ölthette magára először a sárga trikót, egy 6,8km-es prológ győzelem után.

 Olonne Sur Mer városkája, La Barre du Monts-hoz hasonlóan, a természetvédelemmel és a turizmussal jellemezhető. Kutatások folynak azzal a céllal, hogy bebizonyítsák a helyiek, hogy a környezetvédelem és a technikai újdonságok nem idegenek egymás számára. A Pegueot gyár napelemes autója is ide kötődik, illetve az Ocean Vital I. hajó megépítése is mely nem használ semmilyen energiahordozót, kizárólag napelemek és egyéb berendezések szolgáltatnak energiát.

Redon az utolsó, egyben az egyik északi határváros Pays de la Loire és Bretagne között. A városban található 1300 éves kolostor, melyet 400 éven keresztül építettek, bővítettek. Ehhez az intézményhez köthető többek közt a Richelieu bíboros is. Múzeumában megtekinthetjük a szárazföldi, csatornai hajózás történetét, érdekességeit is.

Az első három nap ígéretesnek látszik, hiszen nemcsak gyönyörű vidékeket érint a mezőny, de a sárga trikóért is kiélezett küzdelem folyik majd. Az esélyesek persze nem fognak sokat mutatni magunkból. A verseny a továbbiakban majd tesz egy „kört” a Bretagne-félszigeten, majd dél felé fordulva célba veszi a Massif Central lejtőit.

Még több infó....Képek...

Az idei, 98. Tour de France kiírása több szempontból is érdekes. Az idei Tour számokban...

Az idei Tour számokban:
- 3471km
- 21 szakasz
- 2 pihenő nap
- 10 sík szakasz
- 6 hegyi szakasz, 4 hegyi befutó
- 3 közepes hegyi szakasz
- 1 egyéni és 1 csapat időfutam
- 23 kiemelt, első, vagy második kategóriás hegy
- Az eddigi legmagasabb cél 2645m-en a Galibier csúcsán, melyet 2-szer másznak meg
- 15 új befutó, vagy rajt város

Az idei, 98. Tour de France kiírása több szempontból is érdekes. Egyrészt rögtön sík szakasszal kezdődik a verseny, nem rövid prológgal, továbbá csak egy egyéni időfutam szerepel a kiírásban, de legfőképpen a Col du Galibier centenáriumi első megmászásának állítanak a szervezők emléket, miszerint két alkalommal is érintik a csúcsot a kerekesek. Ezek ismeretében felmerül a kérdés: vajon kinek kedvez az idei útvonal? Contador ismét verhetetlen lesz és a Giro után duplázni tud? Vagy a rengeteg hegy és kevés időfutam a Schleck testvérek malmára hajtja a vizet? Esetleg egy nevető harmadik Basso, Evans, vagy Menchov lesz a befutó? Ki tudja? Nézzük át röviden, mit is tartogat számunkra ez a júliusi három hét Franciaországban.

A Grand Départ, vagyis a „Nagy Indulás” - elég szabad fordításban - a Passage du Gois híres, hírhedt útján lesz, a nyugat-franciaországi Vendée tartományban. Ez a 4,5km hosszú, tenger által határolt út bizony napjában kétszer is vízben áll, dagály idején. Emlékezhetünk rá, hogy 1999-ben Lance Armstrong itt szerzett előnyt legfőbb riválisával, Alex Züllével szemben, aki bukásba keveredett a síkos, szeles útszakaszon. Reméljük, idén nem itt dől majd el a verseny! A mezőnyre egy csapatidőfutam és öt sík szakasz vár a folytatásban, köztük az idei leghosszabb, 226,5 km-es etap. A hét végére a Massif Central hegyei közt két közepesen nehéz szakaszon inkább a szökevényeké lehet főszerep, mint a sprintereké, akik közül egy szerencsés akár a sárga trikóban töltheti az első pihenő napot.

A második hét ismét két sík szakasszal indul dél felé, megcélozva a Pireneusok ormait. A sprinterek és szökevények küzdelmei egészen idáig tartanak majd, innen kezdődik ugyanis az igazi verseny a sárga trikó megszerzéséért. Három kemény hegyi szakaszon vívhatnak egymással az esélyesek. Ezek során a két kiemelt kategóriás hegyi befutó - a Luz-Ardiden és a Plateau de Beille - hozhat nagy izgalmakat. Érintenek továbbá két második, három első és négy kiemelt kategóriás hegyet, köztük a Tourmalet-t és a Col d’Aubisque-et.

Az utolsó héten, a második pihenőnap beiktatásával irány az Alpok! Egy rövid látogatás Olaszországba, majd a király etapon 2 kiemelt kategóriás hegy és 200 km megtétele után, jöhet a várva-várt befutó a Galibier-n. Másnap egy rövid, 109 km-es szakaszon ismét meglátogatják az előző napi célt, de innen tovább gurulva az Alpe d’Huez csúcsán tetőzhet a nemzetközi feszültség. A huszadik szakaszon, verseny egyetlen egyenkénti időfutamán már biztosan eldől a Maillot Jeune végleges sorsa.

 

Kövessétek figyelemmel a beszámolóinkat! Nemsokára végignézzük a szakaszokat és a vidékeket, nem csak kér keréken guruló szemszögből, hanem kulturális, gasztronómiai, igazi „Mozgásvilág” megközelítésből!

sem kellett nyernie. Mögötte a harmadik fehér trikóját megnyerő, ezzel Ullrich rekordjárt beállító, Andy Schleck végzett.

A csapatversenyt pedig az újonc csapat, a Team RadioShack, Lance Armstrong alapította gárda nyerte. Úgy búcsúzhatott el a texasi a francia körversenytől, hogy a dobogóra állhatott még utoljára.
 
Egy kis élményvideó a Tourról, Kattints:
 

Tour de France kerékpártúra II from Mozgásvilág.hu on Vimeo.

 
A 20. szakasz végeredménye:

1 Mark Cavendish (GBr) Team HTC - Columbia 2:42:21
2 Alessandro Petacchi (Ita) Lampre-Farnese Vini ai.
3 Julian Dean (NZl) Garmin - Transitions
4 Jurgen Roelandts (Bel) Omega Pharma-Lotto
5 Oscar Freire Gomez (Spa) Rabobank
6 Gerald Ciolek (Ger) Team Milram
7 Thor Hushovd (Nor) Cervelo Test Team
8 Matti Breschel (Den) Team Saxo Bank
9 Robbie McEwen (Aus) Team Katusha

Az összetett végeredménye:

1 Alberto Contador Velasco (Spa) Astana 91:58:48
2 Andy Schleck (Lux) Team Saxo Bank 0:00:39
3 Denis Menchov (Rus) Rabobank 0:02:01
4 Samuel Sánchez Gonzalez (Spa) Euskaltel - Euskadi 0:03:40
5 Jurgen Van Den Broeck (Bel) Omega Pharma-Lotto 0:06:54
6 Robert Gesink (Ned) Rabobank 0:09:31
7 Ryder Hesjedal (Can) Garmin - Transitions 0:10:15
8 Joaquin Rodriguez (Spa) Team Katusha 0:11:37
9 Roman Kreuziger (Cze) Liquigas-Doimo 0:11:54
10 Christopher Horner (USA) Team Radioshack 0:12:02
...
23 Lance Armstrong (USA) Team Radioshack 0:39:20
24 Bradley Wiggins (GBr) Sky Professional Cycling Team 0:39:24
25 Sandy Casar (Fra) Française des Jeux 0:45:52
26 Cadel Evans (Aus) BMC Racing Team 0:50:27